ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ: ਰੀਵਿਜ਼ਨਾਂ ਵਿਚ ਫ਼ਰਕ

ਵਿਕੀਪੀਡੀਆ, ਇੱਕ ਅਜ਼ਾਦ ਗਿਆਨਕੋਸ਼ ਤੋਂ
ਸਮੱਗਰੀ ਮਿਟਾਈ ਸਮੱਗਰੀ ਜੋੜੀ
No edit summary
ਛੋ →‎top: clean up ਦੀ ਵਰਤੋਂ ਨਾਲ AWB
ਲਾਈਨ 1: ਲਾਈਨ 1:
''ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ''' ਵਿੱਚ [[ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ]] [[ਸਹਿਤ]] ਕਈ ਹੋਰ ਭਾਸ਼ਾਵਾਂ ਲਿਖੀਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ। ਇਹ ਲਿਪੀ ਦੇਸ਼ਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਦੇ ਪੱਖ ਤੋਂ ਦੁਨੀਆ ਦੀਆਂ ਦੂਜੀ ਅਤੇ ਇਸਦੇ ਵਰਤੋਂਕਾਰਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਪੱਖੋਂ, ਲਾਤੀਨੀ ਅਤੇ ਚੀਨੀ ਅੱਖਰਾਂ ਤੋਂ ਬਾਅਦ ਤੀਜੀ ਸਭ ਤੋਂ ਜ਼ਿਆਦਾ ਵਰਤੀ ਜਾਣ ਵਾਲੀ ਲਿਖਤ ਪ੍ਰਣਾਲੀ ਹੈ।<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/31666/Arabic-alphabet|title=Arabic Alphabet |accessdate=2015-05-16 |publisher=Encyclopædia Britannica online| archiveurl= https://web.archive.org/web/20150426185709/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/31666/Arabic-alphabet| archivedate= 26 April 2015 | deadurl= no}}</ref>


ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ ਸੱਜੇ ਤੋਂ ਖੱਬੇ ਪਾਸੇ ਲਿਖੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਸਦੀਆਂ ਕਈ ਧੁਨੀਆਂ [[ਉਰਦੂ]] ਦੀਆਂ ਧੁਨੀਆਂ ਨਾਲੋਂ ਵੱਖ ਹਨ। ਹਰ ਇੱਕ ਆਵਾਜ਼ ਜਾਂ [[ਵਿਅੰਜਨ]] ਲਈ (ਜੋ ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ ਵਿੱਚ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ) ਇੱਕ ਅਤੇ ਸਿਰਫ ਇੱਕ ਹੀ ਅੱਖਰ ਹੈ। ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ ਵਿੱਚ 28 [[ਵਿਅੰਜਨ ਧੁਨੀਆਂ]] ਹੀ ਹਨ ਅਰਥਾਤ ਸਵਰ ਧੁਨੀਆਂ ਇਸ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਨਹੀਂ। ਇਸ ਲਈ ਇਸਨੂੰ [[ਅਬਜਦ]] ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਲਿਪੀ ਕੁਝ ਵਾਧੇ ਕਰ ਕੇ [[ਫ਼ਾਰਸੀ ਭਾਸ਼ਾ|ਫ਼ਾਰਸੀ]] ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਆਪਣੀ ਆਪਣੀ ਲੋੜ ਅਨੁਸਾਰ ਢਾਲ ਕੇ [[ਸਿੰਧੀ ਭਾਸ਼ਾ|ਸਿੰਧੀ]], [[ਪਸ਼ਤੋ]], [[ਉਰਦੂ]], [[ਤੁਰਕੀ]] ਦੇ ਇੱਕ ਰੂਪ [[ਲਿਸ਼ਾਨੇ ਉਸਮਾਨੀ]],ਅਤੇ [[ਮਲਾਏ]] ਆਦਿ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ।
''ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ''' ਵਿੱਚ [[ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ]] [[ਸਹਿਤ]] ਕਈ ਹੋਰ ਭਾਸ਼ਾਵਾਂ ਲਿਖੀਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ। ਇਹ ਲਿੱਪੀ ਦੇਸ਼ਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਦੇ ਪੱਖ ਤੋਂ ਦੁਨੀਆ ਦੀਆਂ ਦੂਜੀ ਅਤੇ ਇਸਦੇ ਵਰਤੋਂਕਾਰਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਪੱਖੋਂ, ਲਾਤੀਨੀ ਅਤੇ ਚੀਨੀ ਅੱਖਰਾਂ ਤੋਂ ਬਾਅਦ ਤੀਜੀ ਸਭ ਤੋਂ ਜ਼ਿਆਦਾ ਵਰਤੀ ਜਾਣ ਵਾਲੀ ਲਿਖਤ ਪ੍ਰਣਾਲੀ ਹੈ।<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/31666/Arabic-alphabet|title=Arabic Alphabet |accessdate=2015-05-16 |publisher=Encyclopædia Britannica online| archiveurl= https://web.archive.org/web/20150426185709/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/31666/Arabic-alphabet| archivedate= 26 April 2015 | deadurl= no}}</ref>

ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ ਸੱਜੇ ਤੋਂ ਖੱਬੇ ਪਾਸੇ ਲਿਖੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਸਦੀਆਂ ਕਈ ਧੁਨੀਆਂ [[ਉਰਦੂ]] ਦੀਆਂ ਧੁਨੀਆਂ ਨਾਲੋਂ ਵੱਖ ਹਨ। ਹਰ ਇੱਕ ਆਵਾਜ਼ ਜਾਂ [[ਵਿਅੰਜਨ]] ਲਈ (ਜੋ ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ ਵਿੱਚ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ) ਇੱਕ ਅਤੇ ਸਿਰਫ ਇੱਕ ਹੀ ਅੱਖਰ ਹੈ। ਅਰਬੀ ਲਿੱਪੀ ਵਿੱਚ 28 [[ਵਿਅੰਜਨ ਧੁਨੀਆਂ]] ਹੀ ਹਨ ਅਰਥਾਤ ਸਵਰ ਧੁਨੀਆਂ ਇਸ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਨਹੀਂ। ਇਸ ਲਈ ਇਸਨੂੰ [[ਅਬਜਦ]] ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਲਿੱਪੀ ਕੁਝ ਵਾਧੇ ਕਰ ਕੇ [[ਫ਼ਾਰਸੀ ਭਾਸ਼ਾ|ਫ਼ਾਰਸੀ]] ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਆਪਣੀ ਆਪਣੀ ਲੋੜ ਅਨੁਸਾਰ ਢਾਲ ਕੇ [[ਸਿੰਧੀ ਭਾਸ਼ਾ|ਸਿੰਧੀ]], [[ਪਸ਼ਤੋ]], [[ਉਰਦੂ]], [[ਤੁਰਕੀ]] ਦੇ ਇੱਕ ਰੂਪ [[ਲਿਸ਼ਾਨੇ ਉਸਮਾਨੀ]],ਅਤੇ [[ਮਲਾਏ]] ਆਦਿ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ।


<table class="wikitable" border="2">
<table class="wikitable" border="2">
<tr>
<tr>
<th>ਇਕੱਲਾ</th>
<th>ਇਕੱਲਾ</th>
<th>ਸ਼ੁਰੁਆਤੀ</th>
<th>ਸ਼ੁਰੂਆਤੀ</th>
<th>ਵਿਚਕਾਰ</th>
<th>ਵਿਚਕਾਰ</th>
<th> ਅਖੀਰ</th>
<th> ਅਖੀਰ</th>
ਲਾਈਨ 534: ਲਾਈਨ 533:
<span title="DIN 31635 Arabic transliteration" class="Arabic IPA" style="white-space: nowrap; text-decoration: none;" xml:lang="ar" lang="ar">
<span title="DIN 31635 Arabic transliteration" class="Arabic IPA" style="white-space: nowrap; text-decoration: none;" xml:lang="ar" lang="ar">
ū</span></td>
ū</span></td>
<td><span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[w]</span> ,
<td><span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[w]</span>,
<span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[uː]</span></td>
<span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[uː]</span></td>
</tr>
</tr>
ਲਾਈਨ 557: ਲਾਈਨ 556:
<span title="DIN 31635 Arabic transliteration" class="Arabic IPA" style="white-space: nowrap; text-decoration: none;" xml:lang="ar" lang="ar">
<span title="DIN 31635 Arabic transliteration" class="Arabic IPA" style="white-space: nowrap; text-decoration: none;" xml:lang="ar" lang="ar">
ī</span></td>
ī</span></td>
<td><span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[j]</span> ,
<td><span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[j]</span>,
<span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[iː]</span></td>
<span title="Pronunciation in IPA" class="IPA">[iː]</span></td>
</tr>
</tr>

06:10, 15 ਸਤੰਬਰ 2020 ਦਾ ਦੁਹਰਾਅ

ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ' ਵਿੱਚ ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ ਸਹਿਤ ਕਈ ਹੋਰ ਭਾਸ਼ਾਵਾਂ ਲਿਖੀਆਂ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ। ਇਹ ਲਿਪੀ ਦੇਸ਼ਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਦੇ ਪੱਖ ਤੋਂ ਦੁਨੀਆ ਦੀਆਂ ਦੂਜੀ ਅਤੇ ਇਸਦੇ ਵਰਤੋਂਕਾਰਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਪੱਖੋਂ, ਲਾਤੀਨੀ ਅਤੇ ਚੀਨੀ ਅੱਖਰਾਂ ਤੋਂ ਬਾਅਦ ਤੀਜੀ ਸਭ ਤੋਂ ਜ਼ਿਆਦਾ ਵਰਤੀ ਜਾਣ ਵਾਲੀ ਲਿਖਤ ਪ੍ਰਣਾਲੀ ਹੈ।[1]

ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ ਸੱਜੇ ਤੋਂ ਖੱਬੇ ਪਾਸੇ ਲਿਖੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਸਦੀਆਂ ਕਈ ਧੁਨੀਆਂ ਉਰਦੂ ਦੀਆਂ ਧੁਨੀਆਂ ਨਾਲੋਂ ਵੱਖ ਹਨ। ਹਰ ਇੱਕ ਆਵਾਜ਼ ਜਾਂ ਵਿਅੰਜਨ ਲਈ (ਜੋ ਅਰਬੀ ਭਾਸ਼ਾ ਵਿੱਚ ਵਰਤਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ) ਇੱਕ ਅਤੇ ਸਿਰਫ ਇੱਕ ਹੀ ਅੱਖਰ ਹੈ। ਅਰਬੀ ਲਿਪੀ ਵਿੱਚ 28 ਵਿਅੰਜਨ ਧੁਨੀਆਂ ਹੀ ਹਨ ਅਰਥਾਤ ਸਵਰ ਧੁਨੀਆਂ ਇਸ ਦਾ ਹਿੱਸਾ ਨਹੀਂ। ਇਸ ਲਈ ਇਸਨੂੰ ਅਬਜਦ ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ। ਇਹ ਲਿਪੀ ਕੁਝ ਵਾਧੇ ਕਰ ਕੇ ਫ਼ਾਰਸੀ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ। ਇਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ ਆਪਣੀ ਆਪਣੀ ਲੋੜ ਅਨੁਸਾਰ ਢਾਲ ਕੇ ਸਿੰਧੀ, ਪਸ਼ਤੋ, ਉਰਦੂ, ਤੁਰਕੀ ਦੇ ਇੱਕ ਰੂਪ ਲਿਸ਼ਾਨੇ ਉਸਮਾਨੀ,ਅਤੇ ਮਲਾਏ ਆਦਿ ਲਈ ਇਸਤੇਮਾਲ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ।

ਇਕੱਲਾ ਸ਼ੁਰੂਆਤੀ ਵਿਚਕਾਰ ਅਖੀਰ ਨਾਮ ਲਿਪਿਆਂਤਰਣ

IPA ਉਚਾਰਣ

 

ʾ /

ā
various, including [æː]

 

b
[b]

 

t
[t]

 

[θ]

 

ǧ (also j, g)
[ʤ] /

[ʒ] /

[ɡ]

 

[ħ]

 

ḫ (also kh, x)
[x]

 

d
[d]

 

ḏ (also dh, ð)
[ð]

 

r
[r]

 

z
[z]

 

s
[s]

 

š (also sh)
[ʃ]

 

[sˁ]

ﺿ

 

[dˁ]

 

[tˁ]

 

[ðˁ] / [zˁ]

 

ʿ
[ʕ] / [ʔˁ]

 

ġ (also gh)
[ɣ] / [ʁ]

 

f
[f]

 

q
[q]

 

k
[k]

 

l
[l],

[lˁ] (in Allah

only)

 

m
[m]

 

n
[n]

 

h
[h]

 

w /

ū
[w], [uː]

 

y /

ī
[j], [iː]

ਹਵਾਲੇ

  1. "Arabic Alphabet". Encyclopædia Britannica online. Archived from the original on 26 April 2015. Retrieved 2015-05-16. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (help)