ਲੇਕ ਵਾਨ: ਰੀਵਿਜ਼ਨਾਂ ਵਿਚ ਫ਼ਰਕ

ਗੁਣਕ: 38°38′N 42°49′E / 38.633°N 42.817°E / 38.633; 42.817
ਵਿਕੀਪੀਡੀਆ, ਇੱਕ ਅਜ਼ਾਦ ਗਿਆਨਕੋਸ਼ ਤੋਂ
Content deleted Content added
"Lake Van" ਸਫ਼ੇ ਨੂੰ ਅਨੁਵਾਦ ਕਰਕੇ ਬਣਾਇਆ ਗਿਆ
ਛੋ added Category:ਝੀਲਾਂ using HotCat
ਲਾਈਨ 24: ਲਾਈਨ 24:
=== ਸੇਲਜੁਕ ਸਾਮਰਾਜ ===
=== ਸੇਲਜੁਕ ਸਾਮਰਾਜ ===
[[ਤਸਵੀਰ:Narekavank.jpg|thumb| ਵੀਹਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਨਰੇਕਾਵੰਕ ਦੀ 10 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਅਰਮੀਨੀਆਈ ਮੱਠ ਦੀ ਇੱਕ 20 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਤਸਵੀਰ, ਜੋ ਕਿ ਕਦੇ ਝੀਲ ਦੇ ਦੱਖਣ-ਪੂਰਬ ਤੱਟ ਦੇ ਕੋਲ ਖੜ੍ਹਾ ਸੀ। ]]
[[ਤਸਵੀਰ:Narekavank.jpg|thumb| ਵੀਹਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਨਰੇਕਾਵੰਕ ਦੀ 10 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਅਰਮੀਨੀਆਈ ਮੱਠ ਦੀ ਇੱਕ 20 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਤਸਵੀਰ, ਜੋ ਕਿ ਕਦੇ ਝੀਲ ਦੇ ਦੱਖਣ-ਪੂਰਬ ਤੱਟ ਦੇ ਕੋਲ ਖੜ੍ਹਾ ਸੀ। ]]

[[ਸ਼੍ਰੇਣੀ:ਝੀਲਾਂ]]

15:47, 23 ਅਕਤੂਬਰ 2019 ਦਾ ਦੁਹਰਾਅ

Lake Van
From space, September 1996
(top of image is roughly northwest)
Lua error in ਮੌਡਿਊਲ:Location_map at line 522: Unable to find the specified location map definition: "Module:Location map/data/Turkey" does not exist.
ਗੁਣਕ38°38′N 42°49′E / 38.633°N 42.817°E / 38.633; 42.817
TypeTectonic lake, saline lake
Primary inflowsKarasu, Hoşap, Güzelsu, Bendimahi, Zilan and Yeniköprü streams[1]
Primary outflowsnone
Catchment area12,500 km2 (4,800 sq mi)[1]
Basin countriesTurkey
ਵੱਧ ਤੋਂ ਵੱਧ ਲੰਬਾਈ119 km (74 mi)
Surface area3,755 km2 (1,450 sq mi)
ਔਸਤ ਡੂੰਘਾਈ171 m (561 ft)
ਵੱਧ ਤੋਂ ਵੱਧ ਡੂੰਘਾਈ451 m (1,480 ft)[2]
Water volume607 km3 (146 cu mi)[2]
Shore length1430 km (270 mi)
Surface elevation1,640 m (5,380 ft)
IslandsAkdamar, Çarpanak (Ktuts), Adır (Lim), Kuş (Arter)
SettlementsVan, Tatvan, Ahlat, Erciş
1 Shore length is not a well-defined measure.

ਵਾਨ ਝੀਲ (ਤੁਰਕੀ: [Van Gölü] Error: {{Lang}}: text has italic markup (help) , ਅਰਮੀਨੀਆਈ: Վանա լիճ, Vana lič̣, ਕੁਰਦੀ: [Gola Wanê] Error: {{Lang}}: text has italic markup (help) ), ਐਨਾਤੋਲੀਆ ਦੀ ਸਭ ਤੋਂ ਵੱਡੀ ਝੀਲ ਵਾਨ ਅਤੇ ਬਿਟਿਲਿਸ ਪ੍ਰਾਂਤਾਂ ਵਿੱਚ ਤੁਰਕੀ ਦੇ ਦੂਰ ਪੂਰਬ ਵਿੱਚ ਸਥਿਤ ਹੈ। ਇਹ ਖਾਰਾ ਸੋਡਾ ਝੀਲ ਹੈ, ਜਿਸ ਨੂੰ ਆਸ ਪਾਸ ਦੇ ਪਹਾੜਾਂ ਤੋਂ ਅਨੇਕਾਂ ਛੋਟੀਆਂ ਨਦੀਆਂ ਦਾ ਪਾਣੀ ਮਿਲਦਾ ਹੈ। ਵਾਨ ਝੀਲ ਦੁਨੀਆ ਦੀਆਂ ਸਭ ਤੋਂ ਵੱਡੀਆਂ ਐਂਡੋਰੇਕ ਝੀਲਾਂ (ਜਿਸਦਾ ਕੋਈ ਆਊਟਲੈਟ ਨਹੀਂ ਹੈ) ਵਿੱਚੋਂ ਇੱਕ ਹੈ — ਇੱਕ ਜੁਆਲਾਮੁਖੀ ਦੇ ਫਟਣ ਨੇ ਪ੍ਰਾਚੀਨ ਇਤਿਹਾਸਕ ਸਮੇਂ ਵਿੱਚ ਬੇਸਿਨ ਤੋਂ ਮੂਲ ਆਉਟਲੈਟ ਨੂੰ ਬੰਦ ਕਰ ਦਿੱਤਾ ਸੀ। ਭਾਵੇਂ ਵਾਨ ਝੀਲ ਦੀ ਉੱਚਾਈ 1,640 m (5,380 ft) ਹੈ ਸਖਤ ਸਰਦੀਆਂ ਵਾਲੇ ਇਸ ਖੇਤਰ ਵਿੱਚ, ਇਸਦੀ ਉੱਚ ਲੂਣ ਮਾਤਰਾ ਇਸ ਦੇ ਜ਼ਿਆਦਾਤਰ ਹਿੱਸਿਆਂ ਨੂੰ ਜੰਮ ਜਾਣ ਰੋਕਦੀ ਹੈ, ਅਤੇ ਇੱਥੋਂ ਤੱਕ ਕਿ ਪੇਤਲਾ ਉੱਤਰੀ ਭਾਗ ਵੀ ਬਹੁਤ ਘੱਟ ਕਦੇ ਜੰਮਦਾ ਹੈ।[3]

ਹਾਈਡ੍ਰੋਲੋਜੀ ਅਤੇ ਕੈਮਿਸਟਰੀ

ਅਕਦਮਾਰ ਆਈਲੈਂਡ ਅਤੇ ਹੋਲੀ ਕਰਾਸ ਗਿਰਜਾਘਰ, 10 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦਾ ਅਰਮੀਨੀਆਈ ਚਰਚ ਅਤੇ ਮੱਠਵਾਦੀ ਕੰਪਲੈਕਸ. ਮਾਊਂਟ ਆਰਟੋਜ਼ (ਮਾਊਂਟ-ਅਦਰ) ਪਿਛੋਕੜ ਵਿਚ ਦਿਖਾਈ ਦਿੰਦਾ ਹੈ।

ਵਾਨ ਝੀਲ 119 ਕਿਮੀ[convert: unknown unit] across at its widest point, averaging a depth of 171 metres (561 ft) with a maximum recorded depth of 451 metres (1,480 ft).[2] The lake surface lies 1,640 metres (5,380 ft) above sea level and the shore length is 430 kilometres (270 mi). Lake Van has an area of 3,755 km2 (1,450 sq mi) and a volume of 607 cubic kilometres (146 cu mi).[2]

The western portion of the lake is deepest, with a large basin deeper than 400 m (1,300 ft) lying northeast of Tatvan and south of Ahlat. The eastern arms of the lake are shallower. The Van-Ahtamar portion shelves gradually, with a maximum depth of about 250 m (820 ft) on its northwest side where it joins the rest of the lake. The Erciş arm is much shallower, mostly less than 50 m (160 ft), with a maximum depth of about 150 m (490 ft).[4][5]

ਇਸ ਝੀਲ ਦਾ ਪਾਣੀ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਖਾਰੀ ਹੁੰਦਾ ਹੈ ( ਪੀਐਚ 9.7-9.8) ਅਤੇ ਸੋਡੀਅਮ ਕਾਰਬੋਨੇਟ ਅਤੇ ਹੋਰ ਲੂਣਾਂ ਨਾਲ ਭਰਪੂਰ ਹੁੰਦਾ ਹੈ, ਜੋ ਕਿ ਵਾਸਪੀਕਰਨ ਦੁਆਰਾ ਕੱਢੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ ਅਤੇ ਡਿਟਰਜੈਂਟ ਦੇ ਤੌਰ ਤੇ ਵਰਤੇ ਜਾਂਦੇ ਹਨ। [6]

ਅਕੈਡਮਰ ਆਈਲੈਂਡ ਤੋਂ ਸੁੱਕਾ ਜੁਆਲਾਮੁਖੀ ਮਾਉਂਟ ਅਦਰ ਵੇਖਿਆ ਗਿਆ

ਤਾਜ਼ਾ ਝੀਲ ਦੇ ਪੱਧਰ ਵਿੱਚ ਤਬਦੀਲੀ

ਵਾਨ ਝੀਲ ਦੀ ਲੈਂਡਸੈਟ ਫੋਟੋ

ਵਾਤਾਵਰਣ

ਐਸਟੀਐਸ-41-ਜੀ ਉਡਾਣ ਦੌਰਾਨ ਲੇਕ ਵਾਨ ਪੁਲਾੜ ਸ਼ਟਲ ਚੈਲੇਂਜਰ ਤੋਂ ਦੇਖੀ ਗਈ

ਇਤਿਹਾਸ

ਵਾਨ ਝੀਲ ਦਾ ਨਸਲੀ ਨਕਸ਼ੇ, ਪਹਿਲੇ ਵਿਸ਼ਵ ਯੁੱਧ ਤੋਂ ਠੀਕ ਪਹਿਲਾਂ - ਝੀਲ ਦੇ ਆਲੇ ਦੁਆਲੇ ਹਨੇਰਾ ਹਰਾ ਖੇਤਰ ਅਰਮੀਨੀਅਨਾਂ ਨੂੰ ਦਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ.

ਅਰਮੀਨੀਆਈ ਰਾਜ

ਵਾਨ ਝੀਲ ਦੇ ਕੋਲ ਅਰਮੀਨੀਆਈ ਮੱਧਯੁਗੀ ਖਛਕੜ

ਸੇਲਜੁਕ ਸਾਮਰਾਜ

ਵੀਹਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਨਰੇਕਾਵੰਕ ਦੀ 10 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਅਰਮੀਨੀਆਈ ਮੱਠ ਦੀ ਇੱਕ 20 ਵੀਂ ਸਦੀ ਦੀ ਤਸਵੀਰ, ਜੋ ਕਿ ਕਦੇ ਝੀਲ ਦੇ ਦੱਖਣ-ਪੂਰਬ ਤੱਟ ਦੇ ਕੋਲ ਖੜ੍ਹਾ ਸੀ।
  1. 1.0 1.1 Coskun & Musaoğlu 2004.
  2. 2.0 2.1 2.2 2.3 Degens et al. 1984.
  3. "Lake Van" 1998.
  4. Wong & Degens 1978.
  5. Tomonaga, Brennwald & Kipfer 2011.
  6. Sarı 2008.